MEFS: Nagy tervek az élsporttól a mindenki sportjáig!

„Az egyetemeken, főiskolákon tanuló hallgatók a jövő döntéshozói!” Ezt az alapigazságot sokat hallhattuk az elmúlt időszakban. Innen kiindulva nem mindegy, hogy a jövő generációinak milyen értelmiségi háttere lesz, és az milyen értékeket tud közvetíteni. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetségnél (MEFS) 2020-ban tisztújítás volt. Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos lett a szövetség elnöke, új bizottságok alakultak, újragondolták a MEFS stratégiai feladatait, felpörgetnék a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB). Minderről Juhász Pétert, a MEFS új főtitkárát kérdeztük.

Egyre hangsúlyosabbak a MEFOB-versenyek. Egyre több sportág nagyversenyein találkozhatunk azzal, hogy egyben MEFOB-verseny is. Milyen lépésekkel törekszenek arra, hogy ezek a versenyek még népszerűbbek legyenek?

Örülök annak, ha ez kívülről is így látszik, bár valójában még csak az út elején járunk. Ha a fejlődés ívét szeretnénk meghatározni, akkor távlatilag a 2024-es év lebeg a szemünk előtt. Erre a négyéves időszakra ugyanis jelentős kormányzati támogatást kapunk a MEFOB-ok minőségének fejlesztésére. 2024-ben pedig Európai Egyetemi Játékokat rendez Miskolc és Debrecen, ahol nem lehet más célkitűzése az egyetemi sportban dolgozók számára, mint hogy a rendezés és az eredmények tekintetében is felejthetetlen eseménynek tudjunk helyet adni.

Lehet tudni konkrét dolgokat is?

Bár az egyetemi sportolók körében ismert és elismert verseny a MEFOB, a résztvevőkön kívüli ismertségén javítanunk kell. Szeretnénk, ha – sportágtól függetlenül – az országos döntők az egyetemi sport ünnepei lennének, külsőségekben és színvonalban egyaránt. Természetesen vannak olyan események és sportágak, amelyekben könnyebb a közvélemény számára is észrevehető fejlesztéseket végrehajtani: rövid távon tehát az a cél, hogy ezen sportágak esetében már a közeljövőben is változtassunk. Több országos sportági szakszövetséggel közösen azon dolgozunk, hogy jelentős eseményekhez tudjunk egymást erősítve kapcsolódni, nagyon bízunk benne, hogy ezt már közönség előtt fogjuk tudni megtenni a 2021-es évben.  

Létszámukat tekintve melyek a legnépszerűbb MEFOB-versenyek?

Nem meglepő módon a csapatsportágak a legnépszerűbbek: egyrészt – ahogyan azt Mocsai Lajos elnök úr is több helyen említette – ezen sportágaknak a legnagyobb a közösségteremtő ereje, a fiatalok pedig vágynak arra, hogy közösségbe tartozzanak. Több, mint 30 csapattal indult útjára az idei egyetemi kosárlabda-bajnokság, futsalban pedig több, mint 20 csapat fogja összemérni tudását az előttünk álló tanévben. Figyelemre méltó azonban, hogy több mint 40 MEFOB-ot írunk ki egy évben, és ezek között nagyon sok olyan sportág van, amely minden évben résztvevői rekordot dönt, és rendkívül színvonalas versenyt hoz évről évre. Ha szabad, akkor nem csak a több szempontból sem ideális 2020-as évből indulnék ki, bár itt is találkoztunk roppant izgalmas és jó hangulatú versennyel, elég csak a Sárkányhajó MEFOB-ra gondolni, ahol jellemző volt az izgalmakra, hogy célfotó döntött a helyezésekről. De említhetném a Frizbi MEFOB-ot, ahol rekordszámú egyetemi csapat vett részt. A korábbi évekből – és ez reméljük a jövőben sem fog változni – számos országos bajnokság hozott rendkívül színvonalas, és létszámát tekintve kimagasló versenyt: több százan vesznek részt a Judo MEFOB-on, az úszók versenyén számos világsztár megfordul egyetemi színekben, népszerű a Vívó MEFOB is. Végül ne felejtsük el azokat a versenyeket se, amelyek az előbb említett sportolói létszámot ugyan nem hozzák, de dinamikusan növekszik évről évre a résztvevői létszám. 

Az Egyetemi Világjátékok (korábbi nevén Universiade) meghatározó eseménynek számít a MEFS életében. Jövőre ismét megrendezik a multisport eseményt. Mit lehet tudni az előkészületekről?

Bízva a járványhelyzet javulásában 2021. augusztus 18-29 között – az olimpia után – a tervek szerint megrendezésre kerül az Egyetemi Világjátékok a kínai Chengduban. Tizennyolc sportágban rendezik meg a versenyeket, a MEFS már október elején tájékoztatta az érintett sportszövetségeket az esemény előkészületeiről, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szabott részvételi feltételekről. A 2021. évi eseményen az 1996. január 1 – 2003 december 31. között született, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt. Jelenleg zajlanak a sportági egyeztetések a szövetségek vezetőivel, eddig 9 sportág jelezte részvételi szándékát. Összességében 13-14 sportág, és 150-200 fő részvételére számítunk, január 18-án kell leadnunk az elvi nevezéseket, mely egyben a sportágankénti részvételi szándék megerősítése, bízunk benne, hogy addigra valamennyire letisztulnak a koronavírus járvány okozta, sportot is jelentős mértékben érintő kaotikus állapotok. A sportági előkészületekkel párhuzamosan zajlik az utazási lehetőségek feltérképezése, a hivatalos utaztató partner kiválasztásának előkészítése. A szövetségi egyeztetések során – figyelembe véve a folyamatosan átalakulóban lévő nemzetközi versenynaptárt is – arra törekszünk, hogy minél nagyobb számban tudjanak részt venni az Egyetemi Világjátékokon éremesélyes versenyzők, ezáltal az éremtáblán is lehetőség szerint előkelő helyen végezzen a magyar csapat.

A Téli Universiade a tervek szerint 2021 januárjában került volna megrendezésre Luzernben, Svájcban, de a járvány miatt el lett halasztva. A nemzetközi sportszövetségekkel és az egyetemi sportszövetségekkel egyeztetve azonban sikerült új időpontot találni, ez alapján a naptári évet tartva, a következő téli szezon elején, 2021. december 11-21. között kerül megrendezésre az esemény. Előreláthatólag minden idők legnépesebb magyar küldöttsége vehet részt, amennyiben a FISU jóváhagyja mind a női, mind a férfi egyetemi jégkorong-válogatottak részvételét a többi sportág mellett. Tehát a téli játékok – a halasztás miatt még Téli Universiade néven – a tervek szerint 2021. december 11-én kezdődnek Luzernben.

Sokáig a sportban tevékenykedők azt hangoztatták, hogy a fiatalokat fel kell állítani a számítógépek elől. Ergó: a sport a virtuális világ “vetélytársaként” volt jelen a köztudatban. A MEFS-nél az utóbbi időben felértékelődött a digitalizáció és az e-sport fontossága. Milyen tervek vannak arra, hogy ezek a területek minél eredményesebben beépüljenek a sportba? Vagy ez a cél?

A 2020-as évben az egész világ az online térbe költözött, így nem lenne túl szerencsés, ha a digitalizáció létjogosultságát pont most kérdőjeleznénk meg. Egyébként pedig sok sikert, hogy a mostani egyetemistákat felállítsuk a virtuális valóságtól. Azt se felejtsük el, hogy a 2010-es évek óta már a felsőoktatásba került egy olyan generáció, amely részt vett a mindennapos testnevelés rendszerében, illetve a TAO rendszernek és a Kiemelt Sportágfejlesztésnek köszönhetően rengeteg rendszeresen sportoló kerülhetett be a felsőoktatásba. Ezért ezzel a generációval már mást, és máshogyan kell kommunikálni. A digitalizáció jelenléte mindannyiunk életét meghatározza és segíti, így van ez a sportban is: számtalan eszköz, applikáció, technológia segíti az élsportot és a szabadidősportot egyaránt, így markáns szerepet kell vállalnunk itt, az egyetemekhez kapcsolódó, sportot is érintő digitalizációs fejlesztéseket a MEFS-nek hangsúlyosan kell képviselni.  Hasonlóan vélekedek az erőszakmentes e-sportról is: az, hogy a szabadidő eltöltés ezen formájába is meg tudjuk jeleníteni a sportot, ebbe a szegmensbe is ott lehetünk, inkább lehetőségként élem meg, mint veszélyként. A megoldást én abban látom, hogy megfelelő kereteket teremtsünk ezeknek a platformoknak, legyünk jelen, határozzuk meg közösen az irányokat, figyeljük a trendeket.  Azzal követnénk el a legnagyobb hibát, ha azt mondanánk, hogy ezzel a területtel nem érdemes, nem kell foglalkozni, ez nem sport, csak bambulás a monitor előtt. Számos kutatás bizonyítja, hogy a monitor előtt végzett sport ösztönzőleg hathat a „rendes” sport kipróbálására is, meghozhatja a kedvet annak űzésére. Sokan vannak olyanok is, akik a különböző sportágakban, testmozgásban nem találta meg a számításait, nem volt sikerélménye, itt viszont megtalálta azt, amit a sporttól nem kapott meg. Arról nem is beszélve, hogy a top gamerek komoly fizikai edzésmunkát végeznek azért, hogy a koncentrációjuk ne lankadjon a hosszú versenyek alatt. Összegezve: ha jól használjuk az e-sportban rejlő lehetőségeket, megfelelően kommunikálunk a szereplőkkel, akkor előnyünk származhat ebből, ezért az erőszakmentes e-sporthangsúlyosan meg fog jelenni a MEFS mindennapjaiban is.

Tisztújítás volt a MEFS-nél a nyáron. Mit lehet tudni a felállt bizottságokról, amelyek segítik a szövetség munkáját?

Így igaz, az elnökség a szeptemberi ülésén döntött a következő négy év bizottsági struktúrájáról, valamint a bizottsági elnökökről, az októberi alkalmon pedig az elnökök beszámoltak a tervezett tagságról, valamint a vázolták a működési kereteket és a stratégiai irányvonalakat. Az év végi elnökségi ülés egyik központi témája pedig a tervezett szakmai munkaterv részletes megvitatása és az előttünk álló évek tervei, elérendő céljai kerülnek majd bemutatásra.

A következő négy évnek 7 bizottsággal, két testülettel és két konkrét projektcsapattal vágunk neki. Kiváló kutatók, sportszakemberek, az egyetemi sportélet szervezői és motorjai, valamint számos külső szakértő lett felkérve arra a munkára, amit csak így, közösen fogunk tudni elérni. Hiszem, hogy minden területen fogunk tudni fejlődni: nemzetközi színtéren, a tudományos életben, a képzések fejlesztésében, az élsportban és a szabadidősportban egyaránt szükségünk és lehetőségünk van a további fejlődésre. Annak érdekében pedig, hogy ezeket a hatásokat felerősítsük és megfelelően tudjunk róla a nyilvánosság felé is beszélni, az Elnökség döntött arról is, hogy létrehozza a Kommunikációs és Marketing Bizottságot, ahol – ha szabad így fogalmaznom – a szakma nagyágyúi ültek egy asztalhoz és kívánják segíteni az egyetemi sportot. 

Elkészült a HAT 3.0, azaz a Hajós Alfréd Terv 3.0. Mit kell tudni erről a dokumentumról?

A nevéből kiolvasható, hogy ez a MEFS harmadik ilyen stratégiai dokumentuma. Az előző kettő  2013-tól határozta meg a fejlesztések fő irányait, ezt kellett 7 év után némileg finomhangolni, kiegészíteni. Számos területen kiemelkedő sikereket ért el a MEFS az elmúlt időszakban, de látni kell, hogy 7 év alatt egy generáció megfordult a felsőoktatásban, és olyan változások történtek körülöttünk, olyan trendek jelentek meg, amire a MEFS-nek is reagálnia kell:

–        Globális kihívásokkal találkozunk: gondolom nem kell említenem külön, hogy most is egy ilyenben vagyunk. Átalakulóban a felsőoktatás rendszere Magyarországon és a világon egyaránt, ehhez kell alakítanunk a stratégiát.

–        A lakosság fizikai aktivitása jelentős mértékben nem változott, a rendszeresen sportolók aránya az egyetemisták körében kevéssel 25% felett van (ez a heti 150 percet sportolók), a maradék 75%-ból 50% szinte semmit mozog. Ösztönözni kell tehát a fiatalokat arra, hogy tegyenek az egészségükért. És az is biztos, hogy más megközelítés szükséges, mert ez az arány évek óta nem változik szignifikánsan, tehát valamit biztosan rosszul csinálunk. A jövő értelmiségéről beszélünk, aki a munkaerőpiacra kikerülve – mondjuk vezetőként – azt az attitűdöt fogja képviselni, amiben szocializálódott.

–        A primer prevencióra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk a következő időszakban. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy az egészségük az élet minden területére kihatással van: koncentráció, teljesítőképesség, munkabírás, szociális kapcsolatok, családalapítás, egyszóval a teljes embert befolyásolja. A rendszeres testmozgás mind hatással van ezekre: kitartás, döntésképesség, megküzdési stratégiák, csapatszellem, magabiztosság, siker és célorientáltság – ezeket mind megkapjuk a sporttól, fontos tudatosítani a fiatalokban, hogy ezek nélkül a képességek nélkül nem fognak tudni hosszútávon érvényesülni a munkaerőpiacon.

–        Említettem a felsőoktatásba belépő új generációt – nekik mást, máshogyan kell kommunikálni, itt óriási szerepet kap a digitalizáció: e-sport, mérés-értékelési rendszerek, applikációk, kapcsolattartás új formái – ezeket mind használnunk kell, erre számos megoldással szolgál a Hajós Alfréd Terv 3.0.

–        Egészségfejlesztő egyetemek hálózatának kiépítése – A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) indított egy értékelési, minősítési vagy audit rendszert, a csatlakozó egyetemek egy komplex lista alapján világítják át a FISU-val közösen egyetemüket, majd az eredmények ismeretében jelölik ki a fejlesztések irányait, amit később a nemzetközi szövetség pontoz, és különböző minősítéseket lehet kapni. A campusok értékelésénél nem csak a sportélet aktivitása számít a komplex szempontrendszer még olyan területeket is érint, mint: táplálkozás, betegségmegelőzés, mentális és szociális egészség, kockázati magatartás, környezet, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás.

Jelenleg két egyetem csatlakozott a programhoz, de másik négy egyetemmel is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, illetve a közeljövőben egy erre vonatkozó együttműködési megállapodás is aláírásra kerül a nemzetközi és a magyar szövetség között. Célunk, hogy minél több egyetem csatlakozzon a programhoz. Végül a kettős életpálya modell érdemi beindítása is hangsúlyosan megjelenik a HAT 3.0-ban, fontos, hogy megfelelő körülmények mellett tudjanak készülni az egyetemeken az élsportolók, természetesen a tanulmányaik folytatása mellett.

A HAT 3.0 egyik kiemelt eleme a kettős életpálya bevezetése. Milyen lehetőségeket nyújthat egy felsőoktatásban tanulónak a modell?

Általános jelenség az élsportban, hogy a fiatal sportoló 18 éves kora környékén egy nagyon komoly választás elé kerül: sportban maradás vagy továbbtanulással felkészülés a civil életre. Ebbe a rendkívül érzékeny élethelyzetbe kapcsolódik be az egyetem, mely ennek a dilemmának az eldöntésében – egy megfelelően összeállított támogatási rendszer felmutatásával – komoly segítséget nyújthat. Ezt a duális karriert támogató feltételrendszer kialakításával lehet elérni, mely figyelembe veszi az élsportolók speciális, csak erre a korszakra jellemző igényeit. A magas fizikai és mentális terhelés következtében szükségük van az egyetemi képzési programok rugalmas megállapítására, érdekeik képviseletére a felsőoktatási környezeten belül, a szakok közötti és a kredittranszfer rendszer megfelelő alakítására, tanácsadásra és útmutatásra a képzési program szervezésében. Olyan sporttámogatási- és ösztönző rendszert kell tehát kialakítani, mely segítségével az adott egyetemre felvételt nyert élsportoló a tanulmányai mellett sportkarrierjét is eredményesen folytathatja, részben vagy egészben az egyetem sportegyesületének színeiben. Azt gondolom, hogy élsport nélkül nincs szabadidősport. Szükségünk van az egyetemeken is olyan példaképekre, akik közöttünk járnak, akiknek lehet szurkolni. Ez erősíti az egyetemi identitást, pozitív hatással lehet az egyén sportolási szokásaira, közösséget teremt, magyarán mindannyiunk érdeke, hogy az egyetemi élsportot ebből az irányból is segíteni tudjuk.

A MEFS főtitkáraként tevékenykedik. Röviden mit kell tudni önről? 

Sportmenedzserként végeztem a Testnevelési Egyetemen, innen lehetőségem volt 4 évig a jégkorong sportágban dolgozni, szemtanúja voltam a krakkói csodának, és nagyon sokat tanultam a sportágról és a szövetség működéséről. Másfél évet tölthettem ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban, ahol vezetőképzésben vettem részt, valamint betekintést nyertem az ottani egyetemi sportélet működésébe is. Miután hazaköltöztem, főosztályvezetőként dolgoztam másfél évig a Sportért Felelős Államtitkárságon, itt az utánpótlás-nevelésre láthattam rá meglehetősen mélyen, végül pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportirodáját vezettem addig, amíg a jelenlegi feladat meg nem talált.

Hatalmas megtiszteltetés egy 113 éves szervezet vezetőjeként dolgozni, szolgálni az egyetemi sportot. Nehéz, de szép feladat, amelyhez kellő alázattal állok hozzá. Ambiciózus terveink, szép céljaink vannak, amelyeket el szeretnénk érni. Ehhez pedig az kell, hogy az egyetemi sportért dolgozók is valódi közösséget alkotva végezzék munkájukat. Nekem ezzel az is a célom, hogy az egyetemi sport közege és a Szövetség egy olyan klub legyen, ahova szeretnének minél többen csatlakozni és rangja is van annak, ha valaki a közösségünk tagja. Korábbi és jelenlegi olimpiai, világ és Európa-bajnok sportolók, sportvezetők, állami vezetők, hallgatók tízezreit képző testnevelők, edzők, professzorok, tanárok mind-mind részesei voltak az elmúlt 113 év történéseinek, bízzunk abban, hogy a következő száz év is hasonlóan sok, vagy még több sikert tartogat számunkra.

(VPB Kommunikáció)

Forrás: http://.sportbanyaszat.reblog.hu – RSS

Cimke: 

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás
Név*
E-mail*
Weboldal*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .