Az amerikai egyetemi bajnokság (NCAA) zárónapján Sárkány Zalán 1650 yard gyorson arany, míg Kós Hubert 200 háton ezüstérmet szerzett – Hubi tagja volt a győztes 4×100-as vegyesváltónak is –, a Bob Bowman vezette Arizona State pedig fennállása során első ízben hódította el a bajnoki címet, ami a tengerentúlon a legrangosabb trófeának számít. Kós Hubert az ASU második legeredményesebb pontszállítója volt Leon Marchand mögött.

Ahhoz képest, hogy 2008-ban az Arizona State sportszekciója megszüntette az egyetemi úszócsapat finanszírozását, és a programot csupán a sportolók szülei, az edzők, valamint a csapat színeiben korábban szerepelt, már végzett diplomások adományai mentették meg, most a Sun Devils (a Nap Ördögei) néven futó együttes történelmet írt: első ízben nyerte meg az ottani úszósport alfájának és omegájának számító NCAA férfibajnoki címét.

Mindehhez két kiválóságunk is vastagon hozzájárult: Kós Hubert a csapat francia ásza, Leon Marchand (60) mellett a legeredményesebb pontszállítónak bizonyult (48) – míg Sárkány Zalán a zárónapon az 1650 yardos gyors aranyérmét tette a közösbe. Kós Hubert a vegyesváltóval szerzett egy első helyet, 100 háton 4., 200-on pedig ezüstérmes lett – előbbi távon a két hete, a Pac-12-es viadalon úszott idejével nyert volna, míg fő számában ezúttal a csúcsformában repesztő Destin Lasco előtte érte el a falat, egyszersmind megdöntötte ezt a rekordot, amit Hubi állított fel nemrég.

Mivel a csapat győzött – és gyakorlatilag az első naptól jól ment a társaságnak –, örökkön mennydörgő edzőjük, Bob Bowman teljesen új arcát mutatta, kizárólag biztatta úszóit, a hétvégén önmagával kissé küszködő Kós Hubival is pozitív hangnemben beszélt.

„Bob csak mosolyog és biztat – lehet, hogy ezért nem megy… – értékelt ironikusan világbajnokunk, aki saját bevallása szerint rengeteget tanult Indianapolisban. – Egyik úszásomat sem bánom, mert komoly tanulságokkal szolgált ez a hétvége. Kellett ez nekem, hogy ez megtörténjen velem Párizs előtt, mert ebből tanulok a legtöbbet. A Pac12-re könnyítettünk kicsit, de úgy látszik, nekem csak az működik, hogy egy versenyre hegyezzük a formát, mert akkor voltam úgy 90-95 százalékon, most meg azért éreztem, hogy úgy 80 százalékon lehetek – ezt még meg kell beszélnem Bobbal. Az sem kizárt, hogy az első napi 4×200-as váltó tett be, mert ott úgy elkezdtem, mint az őrült, túlpörögtem, és az kisiklatta a formát még jobban. Majdnem elájultam úgy, ahogy Németh Nándi szokott jobb napjain… Chase (Kalisz, olimpiai bajnok vegyesúszó) egyébként pont azt mondta, ezek a pillanatok a legfontosabbak, amikor nem megy annyira, mert könnyű úgy, hogy rommá nyered magad – de épülni, tanulni csak az ilyen versenyekből lehet, amin most vagyok túl.”

A 200 hátat sem bánja, legyőzője, Lasco elsősorban a fordulókban jó, ami yardos, rövidpályás medencében sokat számít, nagypályán már kevésbé. „És így, ebben a formában huszonegy századra voltam a legjobbamtól, ami szerintem teljesen elfogadható. Többet viszek el erről a versenyről, mintha én is két hete könnyítettem volna, mint Leon, és most jövök egy 34-es időt, leoktatom a mezőnyt, és esetleg elkényelmesedem Párizs előtt, legalábbis fejben. Én azt mondom, jobb itt egy ezüst és ott egy arany, mint fordítva, nem? Amúgy az elmúlt hét NCAA-döntőn ezzel az idővel simán nyertem volna, most Lasco megelőzött, ő abszolút erre a versenyre volt kihegyezve.”

Kós úgy gondolja, az olimpiáig hátralévő idő neki dolgozik: „Ugyanúgy, mint tavaly, nekem lesz a leghosszabb felkészülésem, és csak nekem nem kell előtte semmit sem könnyítenem. Az amerikaiaknál még lesz júniusban a válogató, másoknak az Európa-bajnokság, én viszont kizárólag Párizsra koncentrálok, nem indulok addig sehol, nem lát senki úszni ötvenesben, csak akkor és ott, amikor igazán számít.”

Sárkány Zalán a leghosszabb távot simán behúzta, hatalmas előnnyel győzött 1650 yardon, ami magyar szempontból történelmi siker: férfiúszónk még sosem szerzett egyéni NCAA-aranyat.

„Igazából nem a legjobb időm, de örülök, hogy megnyertem az 1650-et – kommentálta Zalán a történteket. – Ha jól tudom – bár ennek tán utána kell nézni – a második magyar vagyok (Hosszú) Katinka után, akinek sikerült egyéni NCAA bajnoki címet nyernie. Sajnos, a többi szám – az 500 gyors és a 400 vegyes – nem úgy sikerült, ahogy akartam, de a mérföldet megnyertem 6 másodperces előnnyel, és a csapat is nyert a történelemben először. Hubi is tök szuperül teljesített, úgyhogy ez egy igen jó hét volt.”

NCAA, férfi úszódöntő

  1. Arizona State 523.5, 2. Cal 444.5, 3. Florida 378, 4. Indiana 376, 5. NC State 318

Magyar Úszó Szövetség